Szerintem nagyon kevés az az ember, aki ne szeretné a pizzát. Még az én rosszul evő kisfiam is falatozza, igaz ő csak a margaritát hajlandó megenni, de abból korához képest nagyon sokat. :)
A szilvesztert nővéreméknél töltöttük, aki férjével egy csodás paraszt házban él, amiben található egy gyönyörűszép igazi búbos kemence is. Ha vendég érkezik hozzájuk, akkor szinte mindig készítenek kemencében sült, természetesen saját készítésű, pizzát. Ami isteni finom és nagyon látványos is, ahogy a hosszú lapáttal bekerül az izzó parazsak elé, majd két perc múlva gyönyörűen meg is sül. Természetesen a tésztát ők gyúrják, a paradicsomszószt nővérem készíti saját bio paradicsomból, és hogy emeljem a gasztro csodát testvérem még sajtokat is készít. Szóval ilyen környezetben tényleg kihívás nekem ez a diéta. :)
Az a bizonyos búbos kemence és a pizzám
Természetesen most sem maradt ki a pizza sütés, ami nagy élmény volt a fiamnak, látta, ahogy a levegőben repül a pizza formázás közben, ő kenhette meg magának szósszal, szórt rá rengeteg sajtot, segédkezett a kemencébe helyezésnél és végül elfogyaszthatta a saját készítésű pizzáját. (Négy évesen egy egészet megevett.)
Nővéremék nem élnek gluténmentesen, de kaptam tőlük egy csomag rizslisztet, így kísérleti jelleggel készült egy pizza nekem is. Én nagyon örültem neki, láthatjátok a képen, hogy nagyon jól néz ki. Na jó, közel sem volt olyan finom, mint az eredeti. De hát akkor is ehettem pizzát. Juhhuu. És ez nekem nagyon nagy dolog. :)
A végeredmény. Egy kis bűnözés: minimális parmezán is került rá....
A tésztán az említett házi paradicsomszósz van, kukorica, gomba, friss koktélparadicsom és egy kis sonka. Az arányokra nem emlékszem, de a tésztához a következőket használtuk: ugye a rizsliszt, víz, olaj, minimális élesztő és egy kis méz. Az internet szerint kellett volna hozzá útifű maghéj, mivel nekünk nem volt, ezért anélkül készült el. Lehet az segített volna az állagán, mert így kicsit ragacsos, ruganyos volt, de engem nem érdekelt, mert pizzázhattam végre. :)
Köszi Nedu. :)
